2021.10.26.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület zéró toleranciát és hatékonyabb fellépést vár el a hatóságoktól és a vadásztársadalomtól a madarakat illegális eszközökkel pusztító bűnözőkkel szemben.

Az utóbbi másfél évben kiugró méreteket öltött a ragadozómadarak illegális pusztítása Magyarországon: a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) tudomására jutott 18 idei eset során 224 védett madár, köztük 165 ragadozómadár esett hazánkban szándékos vagy gondatlanságból elkövetett bűncselekmény áldozatául. 2005 óta az ilyen esetek már 1600 védett állat, köztük 1042 ragadozómadár pusztulásáért felelősek, a bizonyított természetvédelmi kár meghaladja a 87 millió Ft-ot. Emelett 24 kutya és 20 házi macska is áldozatul esett a külterületi ragadozómérgezéseknek, és a felderített esetek csak a jéghegy csúcsát képezik.
A hazai esetszám nemzetközi szinten is kiugró, ráadásul az elmúlt egy évhez hasonló ragadozómadár-pusztítást Európában tudomásunk szerint még nem tapasztaltak. Ebben az időszakban az MME méreg- és tetemkereső kutyás egysége és a Természetvédelmi Őrszolgálat, nem csak az elmúlt 16 év három legjelentősebb mérgezéses esetét derítette fel, hanem fény derített parlagi sasok, rétisasok és egy barátkeselyű (!) lelövésére is, valamint a nem megfelelően üzemeltetett élvefogó csapdákkal okozott természetpusztításra is. 

Legnagyobb probléma a ragadozómérgezés

Az MME 2005 óta fordít kiemelt figyelmet a madármérgezések felderítésére és mérséklésére. A helyszínen talált tetemek, csalétkek és a laboratóriumi vizsgálatok eredményei alapján nagy valószínűséggel be tudjuk sorolni az eseteket aszerint, hogy a mérgezés forrása szándékosan ragadozók számára kihelyezett csalétkekből (ragadozómérgezés), helytelen mezőgazdasági gyakorlatból (pl. illegális szerek vagy kijuttatási módszerek) vagy véletlen forrásból (pl. táplálékban levő ólomsörétből) származik. Az esetek elemzése alapján egyértelmű, hogy túlnyomó többségben a ragadozók ellen irányuló mérgezés áll a háttérben (ld. diagram). 

A rendszeresen visszatérő kérdés: kik és miért? 

A ragadozómérgezést alapvetően két körnek állhat érdekében elkövetni: vadgazdálkodók téves “apróvad-védelmi” intézkedésként vagy háziállattartók a nem megfelelően tartott haszonállataik védelmében. 2015-2016 között ilyen bűnügyekben elítélt öt elkövetőből négy hivatásos vadász volt, így egyértelműen a vadgazdálkodáshoz kapcsolódó mérgezés a gyakoribb, amelyet a legtöbb esetnél feltárt elkövetési mód is megerősít. Sajnálatos módon 2016 óta egyetlen ilyen esetben sem történt sikeres nyomozás és vádemelés, így nem születhetett elmarasztaló ítélet sem.

A vadásztársadalomnak belülről kell megtisztulni

Az MME hiszi, hogy a magyar vadásztársadalom túlnyomó többségben jogkövető és hagyománytisztelő tagokból áll és a vadgazdálkodási ágazattal való hosszú távú partnerség a természetvédelem sikerességének egyik alapvető eleme. Megengedhetetlennek tartjuk azonban, hogy a vadgazdálkodási ágazat megtűrje sorai között  azt a bűnelkövető kisebbséget, akik (orv)vadászati tevékenységük közben szándékosan vagy gondatlanságból fokozottan védett fajokat pusztítanak el. A természetvédelmi károkozás mellet ez a tevékenység alapjaiban ássa alá a bölcs hasznosítás elvein alapuló vadgazdálkodás társadalmi megítélését. A mérgezést, mint “dúvad-gyérítési” módszert, egyébként bő egy évszázadon keresztül széles körben és nyíltan alkalmazták különböző szerekkel egészen az 1970-es évekig. Talán részben ennek a téves “hagyománynak” is betudható, hogy ez a válogatás nélkül pusztító módszer a mai napig nem halt ki teljesen és az elkövetők továbbra is rossz hírét keltik az egész vadászati ágazatnak. 

Vannak megoldási lehetőségek, de nem ingyen

Az MME arra kéri a hatóságokat és a vadászati szervezeteket, hogy kiemelt figyelemmel és szakmai gondossággal járjanak el a mérgezések és az egyéb jelentős természetkárosítást okozó bűncselekmények felderítésekor és megelőzésekor.
A közelmúltban felderített rekordméretű turai mérgezés hatalmas közfelháborodást váltott ki, amely eredményeképpen szakemberek és természetkedvelő laikusok számos javaslatot juttattak el szervezetünkhöz.
Az MME részéről az alábbiakban felsorolt irányokat javasoljuk elsősorban megvizsgálni, de az együttműködésünket természetesen felajánljuk bármilyen előremutató kezdeményezésben.

• Kapacitásbővítés:
  •  A rendőrség és az igazságügyi szakértői hálózat szakirányú tudásának és kapacitásának jelentős bővítése; a nyomozások és gyanúsítások minden lehetséges bűncselekményre történő kiterjesztése (természetkárosítás, állatkínzás, orvvadászat, méreggel visszaélés).
  • Természetvédelmi őrszolgálat és a vadászati hatóság ellenőrzési célú kapacitásbővítése
• Élelmiszerlánc-biztonság:
  • Vadfajok potenciális mérgeződése esetén az érintett vadászterületeken a vadhús értékesítés időszakos felfüggesztése, a vadfajok saját költségen történő toxikológiai bevizsgálási kötelezettsége és apróvad-kíméleti zónák kialakítása.
• Objektív felelősség:
  • Szándékos ragadozómérgezés esetén az érintett vadászterületeken - a gyorshajtáshoz hasonlóan - objektív felelősségre vonás bevezetése, mint pl. az érintett vadászterületeken a sportvadászati tevékenység időszakos felfüggesztése és a kamarai támogatás megvonása.
  • A mérgezéssel érintett földterületek tulajdonosai és földhasználói felelősségének vizsgálata, tekintettel arra, hogy a védett fajok megőrzése a az agrártámogatás alapjául szolgáló kölcsönös megfeleltetés rendszere alapján az ő kötelezettségeik között is megjelenik.

Az MME arra kéri az illetékes hatóságokat és kormányzati szervezeteket, hogy haladéktalanul tegyenek lépéseket a ragadozómadarak hazai pusztításának visszaszorításában!

Háttér információk az elmúlt egy év kiemelkedő ragadozómadár-pusztításos esetekről

Ragadozómérgezés:

A legutóbbi rekordokat döntő turai eset előtt már két másik nagyobb mérgezéses esetet is helyszínelt idén az MME méreg- és tetemkereső egysége, ahol szintén egy-egy vadásztársaság területén belül kerültek elő csalétkek és mérgezés miatt elpusztult ragadozómadarak.

• Kisbér és Bakonyszombathely, Bagolyvár-hegy Vadásztársaság területe (2021. március): 29 egerészölyv, 8 holló,1 rétisas, 6 csalétek és további 17 elpusztult állat került elő a helyszínelés során. A laboratórium igazolta a karbamát típusú méreganyag jelenlétét. A rendőrségi nyomozást a napokban felfüggesztették.
• Tápiószecső, Tápiószecsői Megoldás Vadásztársaság területe (2021. április):  5 barna rétihéja, 4 egerészölyv, 12 holló, 28 csalétek és további 23 elpusztult állat A laboratórium igazolta a karbamát típusú méreganyag jelenlétét. A rendőrségi nyomozás folyamatban van természetkárosítás, állatkínzás, orvvadászat és méreggel visszaélés gyanújában.
• Tura és Galgahévíz, Szent András Dombi Vadásztársaság területe (2021. augusztus): 77 barna rétihéja, 7 egerészölyv,  3 holló, 3 erdei pityer, 2 fokozottan védett barna kánya és 1 fokozottan védett hamvas rétihéja, 1 fokozottan védett rétisas, 141 csalétek és további 24 elpusztult állat került elő a helyszínelés során. Az eset során rekord mennyiségű védett madár és csalétek került elő, valamint a laboratórium szintén rekord koncentrációban igazolta a karbamát típusú méreganyag jelenlétét. A rendőrségi nyomozás folyamatban van természetkárosítás, állatkínzás, orvvadászat és méreggel visszaélés gyanújában.

Elkövetők által elásott mérgezett egerészölyvek Kisbéren

Illegális kilövés:

A mérgezéses esetek mellett idén három fokozottan védett madár is lelövés áldozata lett. A nagytermetű ragadozómadarak (sasok, keselyűk) kilövése Magyarországon a közelmúltban egyáltalán nem volt jellemző.

• Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (2021. április): egy jeladós barátkeselyűt lőttek le. A rendőrségi nyomozás folyamatban van természetkárosítás, állatkínzás és orvvadászat gyanújában.
• Székkutas (2021. május): egy frissen meglőtt fiatal parlagi sast találtak 9 sörét szemmel a szárnyában, egy olyan területen, ahol az illetékes vadásztársaság éppen vadkárelhárítást végzett . A rendőrség megszüntette a nyomozást.
• Öcsöd (2021. augusztus): a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai egy rossz állapotban lévő öreg rétisast találtak és az állatorvosi vizsgálat során a röntgenképen két sörétszemet találtak a madárban. A rendőrségi nyomozás folyamatban van természetkárosítás, állatkínzás és orvvadászat gyanújában.

Sörétes fegyverrel meglőtt rétisas röntgenfelvétele (Forrás: Vet-e-medic Kft.).
 

Helytelen csapda használat: 

A vadászatra engedélyezett csapdatípusok rendeltetésszerű használat során nem jelentenek veszélyt a védett fajokra, de sajnos így is esnek védett fajok áldozatul gondatlanság vagy szándékos pusztítás következtében

• Békés megye (2020. december): a gyanú szerint egy hivatásos vadász élvefogó csapdába került egerészölyveket pusztított el az állatok felesleges szenvedését is okozva.  A rendőrségi nyomozás folyamatban természetkárosítás, állatkínzás és orvvadászat gyanújában.
• Székkutas (2020. december): egy nem megfelelően üzemeltetett ún. létrás varjúcsapdába négy fokozottan védett gyöngybagoly pusztult bele egy ötödik példányt pedig az MME munkatársa szabadított ki. A rendőrségi nyomozás során megállapították, hogy az esetet gondatlanság okozta, ezért nem következett be a természetkárosítás bűncselekményének tényállása és a nyomozást megszüntették. Az állatkínzás és orvvadászat egyértelmű tényállásait az MME fellebbezése ellenére sem vizsgálták.

Nem megfelelően működtetett élvefogó csapdában rekedt egy élő és négy elpusztult gyöngybagoly.